A mai post tárgya egy ideig a dobozomban pihent, mert nem voltam biztos benne, hogy képes leszek felújítani. Aztán teltek a hónapok és rájöttem, már fejlődtem annyit, hogy megpróbáljam.
A modell viszonylag szép volt, a kerekein és az alvázán alig láttam kopást. De az ablakai...azok szörnyű állapotban voltak. Mélyen beleszántott barázdák éktelenítették mindenhol. A kaszni is kapott belőlük.
A típust Tommi postja, valamint a Volvo történelem ide illő fejezete tökéletesen bemutatja, így ezen elegánsan átlépnék... Amikor ezen az autón dolgoztam és többé-kevésbé megismertem, akkor vezetés közben mindenhol Volvókat láttam. Pont a festés idején, a Keleti környékén úszott el egy 740-es a belső sávban, én meg mellette haladva próbáltam megfigyelni azokat a részleteket, amik érdekeltek. Nagyon elegáns autó és hatalmas.
Külseje alapján a 760-as és a 740-es Volvo nem sokban különbözött, ráadásul a Corgi az alvázra sem írta fel a típust. Szerencsére az Ebay-en találtam egy képet a dobozáról, ami segített a beazonosításban. (Érdekesség, hogy ezen a darabon az oldalsó gumi csík festett). Az is látszik, hogy a modell 1985-ben készült.
Óvatosan szétszedtem, amíg a kaszni ment a hígítós fürdőbe, megpróbáltam megmenteni a szélvédőt. Vizes 500-as, majd 1200-as csiszolópapírral dolgoztam rajta. Szép lassan eltűntek a mély barázdák. Felpolíroztam, elégedett voltam az eredménnyel. Az alkatrész néhány századdal (tizeddel?) karcsúbb lett ugyan, de ez nem okozott problémát.
A karosszéria szép tiszta lett. Itt-ott át kellett csiszolni, de az öntvény jó minőségű volt.
Neten kalandozva csupa elegáns színű darabot találtam ebből a típusból, nem véletlenül készült presztízs autónak.:-) Alapozás után én is egy metál színt fújtam rá, majd egy réteg színtelen lakkot. Száradás után felpolíroztam. Kicsit festegettem a lámpák és a lökhárítók környékén, mert egyszínű állapotában kissé unalmas volt. (Nem is értettem, hogy a Corgi mért fújt rá egyszerű, matt ezüstöt...)
Volvo 760 Saloon - irány a gyűjtemény:
