A Matchbox MB-20 Police Patrol egy "nem írjuk rá micsoda, úgyis látszik" jellegű kisautó. Joe írásából azt is megtudhatjuk, hogy számtalan variációban készült, egyes típusait még Magyarországon is gyártották. Változatosságának talán az az oka, hogy szép és felismerhető formája mellett jól díszíthető, sík felületei vannak, amit egyszerű volt matricázni.

A felújításra kiszemelt darab tengelyei kissé elernyedtek a terepezés közben. A szélvédő belső oldalán látható tükröződésmentes bevonat pedig zöld alga (!) volt. Utóbbit csak több menetben sikerült kitisztítanom.

A fém alváznak köszönhetően a szétfúrás simán ment. A belső részek is eléggé sérültek voltak: az első tengelyt rögzítő foglalatot láng felett átmelegítve sikerült kiegyengetnem.

A mechanika egyik tányérkerekére pedig egy fogat kellett visszaragasztani. A hippokratészi eskü kissé sarkított szellemében amin nem tudtam segíteni, azon már tovább rontani nem akartam. Így a hátsó kerekek - a tengely egyengetése után - maradtak eredeti állapotukban, az elsőket viszont cserélnem kellet, mert azok teljesen elkoptak. A kerékcsere viszonylag egyszerű, bár nekem sikerült első körben fordítva visszatenni a Rolamatics keréknyúlvány ezért beleakadt az alvázba. Később vettem észre, hogy a gondos tervezők a másik oldalon hagytak helyet a tüske elforgásának, így a mechanika ismét működőképes lett. :-)

A dekor kiválasztásánál először a Camel Trophy ugrott be, így kicsit körüljártam a verseny történetét.

Camel Trophy: egyszeri, promóciós rendezvénynek indult 1980-ban a transz-amazóniai autóúton (mely akkor csak a nevében volt autóút…). Néhány jó fotót szerettek volna készíteni a keményen küzdő, igazi férfiakról a dohánygyár logója környezetében... A konkurencia valamiért a vadnyugati díszleteket választotta. A Camel ötletének akkora sikere lett, hogy ezután évente megrendezték a kíméletlen terepversenyt a Föld különböző, járhatatlan vidékein. A szervezők arra törekedtek, hogy a legnehezebb próbatétel elé állítsák az autókat és a vezetőiket egyaránt. Előfordult, hogy egynapos kemény vezetés után a csapat mindössze 5 kilométert tudott haladni. A versenyben eleinte különböző, átalakított civil és katonai járművek indultak, később a Land Rover – mint az egyik fő támogató – járműveket is biztosított a versenyzők számára. Sajnos a verseny szervezői és a támogatók közötti vélemény különbségek miatt 1998-ban (Tierra del Fuego) rendezték meg utoljára a versenyt. Ezután még meghirdettek egy vadvízi kalandot és végleg kialudt a parázs. A futam általában tartalmazott, valamilyen hasznos elemet is, hidakat és különböző épületeket építettek. Nekem a bajtársiasság tetszett benne: fontos volt a győzelem, de egymás segítése is, mindenek felett!

A Range Rover az 1987-es Madagaszkár futamon ért el kiemelkedő sikereket, ám a festés során valami általánosabb dekort kerestem. A villogóra tekintettel egy tetőcsomagtartó nélküli mentő-segítő járművet alakítottam ki.

Mivel a modellt ajándéknak szántam és nem akartam egy szalvétába csomagolva átadni, készítettem hozzá egy "blisztert". A méreteit fényképekről sikerült lemérnem (4"x6", vagyis kb. 10x15cm). A műanyag dobozka 3"x1,5"x1,5" (72x36x36mm) méretű. Az átlátszó rész iratfedélből készült, mindkét oldalon nyitható. Két hosszanti oldalából füleket fűztem az előlap kartonja alá, ez rögzíti. A papír három rétegű, a nyomatok között egy vastagabb karton is van, ami tartást ad a szerkezetnek. A grafika egyszerű, az előlapon a Range Rover sziklamászás közben, hátoldalon a klasszikus kék betűkkel írt szöveg arról, amit a Camel Trophy-ról tudni érdemes.

A fényképezésnél a gép két lehetőséget adott: vagy a grafika csillog, vagy a doboz (esetleg mindkettő). :-) A 09-es szám nem elírás, a kisautónak egy társa is készült hasonló eljárással és csomagolásban, de más dekorral. Az megmagyarázná a szám értelmét, viszont még nem tenném ki a képét, mert meglepetés lesz az új gazdájának...